Az elmúlt években egyre élesebb problémaként jelentkezik a vadászható fajok – jellemzően vaddisznó, róka, de mellette a nyest, őz, esetenként szarvas – megjelenése a települések belterületén. Ezen ember-állat konfliktust generáló fajok kérdése átfogó megoldást igényel, amelynek feloldására az utóbbi években több ágazati javaslat született. Jelenleg azonban a legtöbb esetben a megoldás a vad puskával történő elejtése, amelyhez jobb híján a vadászokat hívják segítségül. Ez a tevékenység esetenként zavaró lehet a lakosság számára. Hogy mégis miért van erre szükség, és mi a vadászok szerepe, azt az alábbiakban foglaljuk össze a félreértések elkerülése végett. Az információk aktualitását a június 1-jei, Budán történt vaddisznóelejtés adja, azonban az információk nem kapcsolódnak a konkrét esethez.

Mindenek előtt: a lakott terület nem része a vadászterületnek, nem tartozik a Vadgazdálkodási törvény hatálya alá, így itt vadászat nem folytatható. A vad belterületi elejtése tehát eleve nem minősül vadászatnak. A probléma jogszabályok adta keretek között történő tüneti kezelésében azonban segédkezünk, noha – és ez kulcskérdés! – nem kötelezettségük. Semmilyen jogszabály nem írja elő ugyanis vadászoknak, hogy részt vegyenek a lakosságot rendszerint zavaró vad eltávolításában. Könnyen belátható ugyanakkor, hogy a vadász az, aki a leghatékonyabban tud ilyenkor fellépni, hiszen ő ismeri a vad viselkedését, rendelkezik elejtésére alkalmas fegyverrel, lőtudással, gyakorlattal. Aki vállalkozik erre a feladatra, annak tehát elsősorban az a motivációja, hogy segítségére legyen az embereknek, latba vetve tapasztalatát, gyakorlatát.

A kárt okozó vad elejtésére a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet ad lehetőséget. Fontos látni: e tevékenység célja kizárólag a károk, a veszély megelőzése, elhárítása, a lakosság érdekében. Az elejtésre a jogszabály szerint közegészségügyi illetve közbiztonsági okból, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében kerülhet sor. Ehhez a területileg illetékes rendőrkapitányságtól (a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól) kell engedélyt kérni. A benyújtott kérelemben meg kell jelölni az elejtést irányító és/vagy abban résztvevő személy adatait (beleértve a fegyvertartási engedélye számát), az elejtés helyét, idejét, illetve a biztonsági intézkedéseket, a lakosság tájékoztatásának módját.

Bevált gyakorlat, hogy a rendőrhatóság hosszabb időintervallumra és nagyobb területre ad ki engedélyt, ha a vadmegjelenés rendszeres, például erdősült területek közelében található települések vagy településrészek esetében. Ilyenkor opció lehet a vad befogása is, amely azonban körülményes, időigényes és kevésbé hatékony megoldás. Az viszont könnyen belátható, hogy akut esetekben – ha például a vad forgalmas, emberek által sűrűn használt területen jelenik meg – a probléma gyors megoldást igényel. Érthető, hogy a laikusok szemében visszatetsző jelenetek játszódhatnak le, azonban érdemes elgondolkozni azon is, hogy amennyiben az erre felkért személy – rendszerint vadász – nem igyekszik mielőbb elhárítani a veszélyt, milyen forgatókönyvek jöhetnek szóba. Bekövetkezhet kisebb vagy nagyobb közlekedési baleset, a róka emberre is veszélyes betegségeket terjeszthet, de járókelők is megsérülhetnek, ha például egy vaddisznókoca a malacait védelmezve megtámad egy embert.

Mindezért – elismerve, hogy a belterületi vadelejtés felzaklathatja a lakosságot – arra kérünk mindenkit: amennyiben ilyen intézkedésre kerül sor, legyenek tekintettel arra, hogy a vadászok ilyen esetben a rendelkezésre álló eszközökkel segítséget igyekszenek nyújtani, és veszélyes helyzeteket, károkat megelőzni.

Az Országos Magyar Vadászkamara pedig, mint az egyéni vadászok érdekképviseleti szervezete, felhívja a vadászok figyelmét arra, hogy amennyiben sor kerül vadelejtésre lakott területen, ezt az eddigieknél is körültekintőbben, a civilek lehető legkisebb zavarásával tegyék, hogy elkerüljük a felesleges nézeteltéréseket, konfliktusokat.

Amennyiben a június 1-jén történt, nagy port kavart budai eset kivizsgálása a Vadászkamara hatáskörébe tartozó intézkedést igényel, a szervezet megteszi a szükséges lépéseket.

Országos Magyar Vadászkamara