Az esemény kezdetét kürtszó jelezte, majd Bors Richárd a Nimród Vadászújság főszerkesztő-helyettese üdvözölte a megjelenteket egyben köszönetet mondott a szervezésben közreműködő Békés vármegyei vadászkamarának és a helyszínt biztosító kormányhivatalnak.

Ezt követően dr. Takács Árpád főispán lépett a pulpitushoz, aki köszöntőjében Békés vármegye természeti értékeinek sokaságát hangsúlyozta, majd áttért a Békés Vármegyei Kormányhivatal és a vármegyei vadászkamara között létrejött együttműködési megállapodásra. Ezzel kapcsolatban a két szervezet közti munkát méltatta, gördülékenynek nevezve azt, mely a mindennapok gyakorlatában is bizonyítottan, jól működik. Mint a főispán kifejezte: rengeteg segítséget kapnak egymástól, a Békés vármegyei vadászokkal való együttműködést, egyben a kamara érdekérvényesítő képességét pedig kiválóra értékelte.

Hrabovszki János, a Békés vármegyei Vadászkamara elnöke is megerősítette, hogy mind a kamara mind pedig a vadászszövetség kiváló kapcsolatot ápol a kormányhivatallal. Mint elmondta Békés vármegyében háromezren vadásznak, akik az online fórumok mellett a vadászok számára térítésmentesen hozzáférhető Nimród Vadászújságból tájékozódhatnak az aktualitásokról.

A nyitóbeszédek után Farkas Csaba, a Békés Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Földművelésügyi Osztályának vezetője a Békés vármegyei apróvadállomány és őzgazdálkodás helyzetéről tartott előadást. A szakember bemutatta a fácán-, a mezeinyúl-, a fogoly-, a röptetett és vad tőkésréce-, a róka- és aranysakál-, valamint az őzállomány alakulását becslési és hasznosítási adatokkal részletezve.

Krucsó Tamás tájegységi fővadász a 105-ös körös-berettyói vadgazdálkodási tájegység gímszarvasállományának viszonyait mutatta be a résztvevőknek. Elmondta, hogy a területen nagyságrendileg 60 bika kerül terítékre évente, a jelenlegi állománynagyság pedig meghaladja a tájegységi tervrendeletben rögzített maximálisan fenntartható létszámot. A fővadász szerint fokozottabb tarvad-hasznosítással szükséges elérni az állomány szakszerű csökkentését.

Váncsa Klára, a Munkácsy Mihály Múzeum természettudományi főmunkatársa a „Vadászat a halhatatlanságra – vadászok és a Munkácsy Mihály Múzeum kapcsolatai” címmel tartott előadást, melyben a múzeum és annak természettudományi gyűjteményét mutatta be. Mint elhangzott a relikviák közt a grófi Wenckheim család trófeáinak gyűjteménye, de egy több mint száz esztendős túzokpár preparátuma is megtalálható . Kiemelte, hogy a múzeum egyik határozott célja az ismeretterjesztés, hogy a gyermekek is megismerjék, megszeressék a természetet, a környezetük élővilágát.

Dr. Szemethy László, a Pécsi Tudományegyetem Agrobiológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára a toxinvizsgálatok Békés vármegyére vonatkozó eredményeiről számolt be az érdeklődőknek. A múltra visszautalva elmondta, a dámvad dél-dunántúli állományának agancstőrothadásos megbetegedései indokolták a vizsgálatokat. Szavai szerint kiderült: a toxinok magzati korban is hatással vannak a későbbi borjúra, a tehenek táplálkozása során a toxinok már az anyaméhben elérik a születendő állatot. Dr. Szemethy László szerint nemcsak a szarvas, de az őz is veszélyben van, a torz agancsok kialakulása mellett pedig a szaporodóképesség csökkenése is a toxinok hatása.