Országos elnökségi ülés Békéscsabán
Az idei esztendő utolsó elnökségi ülésének az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei Területi Szervezetének békéscsabai központja adott helyet december 11-én hétfőn.
Az eseményen az országos és a vármegyei szervezetek képviselőit házigazdaként Hrabovszki János fogadta. A Békés vármegyei Vadászkamara elnöke hangsúlyozta: a helyszínválasztás kivételes megtiszteltetés Békés vármegyének, mivel általában Hatvanban tartják ezeket az alkalmakat, most pedig mind a 19 vármegye kamarai elnöke Békéscsabára látogatott, hogy részt vegyen az elnökségi ülésen.
Dr. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke az elnökségi ülés főbb pontjai közt említette a területi szervezetek, a központi apparátus és az általuk működtetett különböző programok finanszírozását. Mint elmondta, 2017-ben vezették be a feladatalapú finanszírozási rendszert, mely azóta sem változott lényegesen. Napjainkban a megnövekedett forrásoknak köszönhetően a területi szervezetek megnyugtató gazdasági helyzetben dolgoznak, és több forrás áll rendelkezésre a központi programokra.
Jámbor László kiemelte: a területi szervezeteknek olyan forrásokból kell gazdálkodniuk, amelyek előre tervezhetőek és biztosak, mint a tagdíjak és a vadászjegyek. Hozzátette: a külföldi vadászati engedélyeket a központba fogják ezentúl befizetni, mert a központnak jóval nagyobb mozgástere van az esetleges problémák kezelésére, rugalmasabban tud alkalmazkodni, ha esetlegen kevesebb a bevétel. Többek közt ezt is megvitatták az ülésen.
Bajdik Péter főtitkár a területi szervezetek ifjúságnevelési programjáról szólt, melynek eredményeképpen évente 20-25 ezer gyerek ismerkedhet meg a vadászat és a vadgazdálkodás világával. A főtitkár hangsúlyozta a hivatásos vadászok fontosságát, akik munkájukkal lehetővé teszik a vadászat gyakorlását 70 ezer ember számára, ennyien vadásznak ugyanis ma hazánkban. Bajdik Péter úgy fogalmazott az Országos Magyar Vadászkamara őket képviseli. Mint elmondta a szervezet forrásait elsősorban az országos vadgazdálkodási alapra összpontosítják. Ebből a forrásból pedig többek közt élőhely-fejlesztési és vadgazdálkodással kapcsolatos munkálatokat végeznek.