A halaszthatatlan közfeladatot ellátó Takács Szabolcs kormánymegbízottat helyettesítő Papp László vadászati szakügyintéző a húsz éves üzemtervi ciklus első évének tapasztalatairól szóló előadásában leszögezte: a vadászati évből még több mint két hónap hátra van, tehát még korai a teljes év értékelése, azonban már most is le lehet vonni bizonyos következtetéseket. A tájegységek jobban tükrözik az élőhelyi sajátosságokat, mint a régi vadgazdálkodási körzetek, és megkönnyíti a megyei érdekek képviseletét, hogy a tájegységek határai többségükben igazodnak a megyehatárokhoz.

Pozitív változást jelentett, hogy a korábbi földtulajdonosi közösségek helyét haszonbérlők vették át, ezzel jogilag tisztább, jobban értelmezhető jogközösségek alakultak. A vadásztársaságok és a gazdálkodók kapcsolatáról szólva Papp László rámutatott: általában elmondható, hogy ott a leginkább súrlódásmentes a kapcsolat, ahol viszonylag kis létszámú vadásztársaságok gazdálkodnak, amelyekben reprezentálva vannak legalább a nagyobb földtulajdonosok.

Megyénkben a gímszarvas állománya nő, és ezzel együtt kártétele is nő. A bőgési eredmények jónak mondhatóak, ezidáig 11,91 kg-os volt az idei idény legsúlyosabb gímtrófeája. Az őzállomány létszáma és minősége átlagos, ugyanakkor idén megdőlt a megyei súlyrekord az Öregséd Vt. területén lőtt kapitális bak 730grammos agancsával. A vaddisznó állománya nő, több olyan vadászatra jogosult van a megyében, ahol már most teljesítették az egész évre tervezett elejtésszámot. Viszont fontos, hogy a gyérítés üteme tovább nőjön, a kártétel csökkentése, az afrikai sertéspestis terjedésének lassítása, és a felvásárlási árak csökkenése miatt. A dámszarvas terjed, a trófeasúlyok tekintetében átlagos képet mutatnak. A mufloncsigák közül a Mátyás király vadaskertből származó 92,1 cm-es trófea országos bírálatra hamarosan sor kerül majd. A mezei nyúl állománya lassan gyarapszik, legalábbis annyira, hogy egyes helyeken már engedélyezhető a vadászata. A fácánok száma stagnál, az aranysakál viszont megállíthatatlanul terjed. Az apróvad létfeltételeit ugyanakkor javíthatják az Országos Vadgazdálkodási Alapból pályázati úton elnyerhető források.

Az előttünk álló feladatok közül az üzemtervezést és az ezután lejáró haszonbérleti szerződésű területekkel kapcsolatban a konfliktusmentes újraalakulás előkészítése, a nagyvad állományapasztásának folytatása (akár társas vadászatokkal) és hatékonyabb együttműködés a gazdákkal és a lakossággal a belterületi, zártkerti károk megelőzése érdekében.

Weidinger István, a Földművelésügyi Minisztérium Tájegységi Vadgazdálkodási Főosztályának főosztályvezető-helyettese a tájegységi fővadászok munkájának idei értékeléséről szólva felidézte: Veszprém megyében került sor az országban először a fővadászok bemutatkozására, és ezúttal mi adunk otthont az első értékelésnek is. A kezdetek 2017 februárjában megtartott alakuló állományülésig nyúlnak vissza, ezt követően történt meg a tájegységi fővadászok munkavégzését lehetővé tévő infrastruktúra kialakítása, és az eszközök (terepjáró, telefon, GPS, laptop stb.) beszerzése, a szigorú közbeszerzési előírások miatt talán a kelleténél lassabban. Az ágazat szereplői részéről pozitív fogadtatást és nagy elvárásokat tapasztaltak. Tevékenységük során szakirányítási és szaktanácsadási feladatokat is ellátnak, így a vadászati hatósággal és a jogosultakkal egyformán kapcsolatot tartanak. A jogosultakat az üzemtervezésben, állományfelmérésben is segítik, míg a vadászkamara munkájába a hivatásos vadászok továbbképzésében, a vadgazdálkodási alappal kapcsolatos ellenőrzésben és a vadászvizsgáztatásban tudnak részt venni.

Ezen kívül véleményezték az elektronikus beírókönyvvel kapcsolatos terveket, utánkereséseknél működtek közre, valamint kutatási programokban (aranysakál, szalonka) is részt vesznek, valamint fontos feladatuk lesz az általános- és középiskolákban valamint táborokban az ismeretterjesztő előadások tartása.

A tájegységi tervekkel kapcsolatban rámutatott: ilyen nagy terjedelmű (mintegy 150 oldalas) jogszabálytervezet még nem született a vadgazdálkodás területén, így érthető, hogy sok hozzászólás érkezett a társadalmi egyeztetés során. A tervek, különösen a sokat kritizált 5. számú melléklet, illetve a fenntartandó minimális és a fenntartható maximális vadlétszám több vadfaj esetében módosultak. A tájegységi tervek újabb verzióinak véleményezésére ugyanakkor lesz még lehetőség, mielőtt életbe lépnek. A jövőre vonatkozó célok között szerepel a nagyvadlétszám további csökkentése és az üzemtervezésben való segítségnyújtás, a vadgazdálkodási egységek közötti szakmai párbeszéd elősegítése, és a belterületi károk kezelésében való segítségnyújtás. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy véleménye szerint erről a témáról külön jogszabálynak kellene rendelkeznie.

Pap Gyula elnök a Veszprém megyei Vadászkamara elmúlt évi tevékenységét bemutatva és értékelve szólt a három helyszínen megrendezett vadásznapokról (köztük az országosan is egyedülálló várpalotai Vadász-gyereknapról), a szervezeti életről, a hivatásos vadászok tájegységenként megtartott továbbképzéséről, a vadász- és vadhúsvizsgáló tanfolyamokról, a Hubertlaki hivatásos vadász emlékműnél történt megemlékezésről, valamint a vadászkamarai trófeaszemléről. A kamaránál rendben zajlott a vadászjegyek kiadása, és egy újonnan felvett, részmunkaidős kolléganő segít a vadászati engedélyek kiadása miatt megnövekedett feladatok ellátásában. A közeljövő teendői között említette a Vadgazdálkodási Alap pályázatainak elbírálását. Az egyedülállóan gazdag programkínálat mellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a kamara minden választott tisztségviselője társadalmi munkában látja el funkcióját, és nem kevésbé fontos az együttműködő partnerek: állami erdőgazdaságok, civil és vadászsajtó, rendőrhatóság, Dianák és a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. támogatása sem. A jövő tervei között említette a 2021-es Vadászati Világkiállításon való méltó megjelenést szolgáló tervek között szerepel egy vadászati témájú köztéri szobor felállítása.

A tájékoztatók végeztével Veszprém Megye Vadgazdálkodásáért emlékérmet vehetett át Sigmond István, a Kittenberger Kálmán Vadaspark volt igazgatója, akit Veszprém városa 2008-ban Pro Urbe díjjal jutalmazott, s ugyanebben az évben a „Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét is elnyerte.

A tartalmas évadzáró hivatalos része ezzel véget ért, a továbbiakban kötetlen eszmecsere vette kezdetét a fehér asztal mellett. Legközelebb január 27-én, Sümegen találkozunk, az Erdész-Vadász Bálon!

-ps-