A Bakony Vadászkürt Egylet kürtszólamai után a konferálási feladatokat ezúttal is magas színvonalon ellátó Huszár Hajnalka köszöntötte a megyehatáron túlról is szép számmal összegyűlt ünneplőket, köztük Pap Gyulát, a megyei vadászkamara elnökét és országos alelnökét, Győrffy Balázst, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökét, Áldozó Tamás pápai polgármestert, Baracskay Lajos megyei vadászkamarai titkárt és Szekrényes Tamást, a vadászkamara hivatásos vadász alelnökét.

Pap Gyula mérföldkőnek nevezte az ismerős helyszínen, immár huszadik alkalommal megrendezett vadásznapot, és köszönetét fejezte ki a város és a NAK felé a vadászok integrálásáért. A vadászok és a gazdák kölcsönösen egymásra vannak utalva, így volt ez az elmúlt húsz évben, és a következő húsz évben, az új üzemtervi ciklusban sem lesz ez másként. A módosított vadászati törvény és a néhány napja megjelent végrehajtási rendelet biztos alapokat teremt a vadgazdálkodásban hosszú távon is.

Házigazdaként Áldozó Tamás bevallotta: nehéz helyzetben volt, amikor a beszédét írta, hiszen nem könnyű sokadszorra is valami újat mondani, de arra jutott, hogy ha egy köszöntő mondanivalója őszinte, akkor akár közhelyesen is hangozhat. Pápa város polgármestere megköszönte a vadászoknak a civilek számára egy napra idevarázsolt különleges világot, rámutatva, hogy a mai nap nem csak az embereknek, hanem az erdő vadjainak is piros betűs nap, hiszen míg a vadászok itt ünnepelnek, ők biztonságban vannak az erdőben.

Győrffy Balázs az agrárgazdasági- és a vadászkamara jó kapcsolatát emelte ki, példaként említve a vadásznap megrendezésén kívül a vadászatot érintő jogszabályok felülvizsgálatának folyamatát. A vadászati törvény és annak végrehajtási rendelete biztosítják az okszerű vadgazdálkodáshoz szükséges alapokat. A minden szereplő számára érzékeny területként említette a vadkárral kapcsolatos eljárásokat, amik rendezése során még sok türelemre és szakmaiságra lesz szükség.

A megnyitó ünnepség keretében vehették át az elismerést a kiváló munkájukkal kimagaslót alkotó vadásztársaink, méltatásukat ide kattintva olvashatják.

Az Agrárexpó történetében először vadgazdálkodási konferencia megrendezésére is sor került neves előadók részvételével.

Bajdik Péter, a Földművelésügyi Minisztériumban nemrégiben létrejött Vadgazdálkodási Tájegységi Főosztály újonnan kinevezett vezetője elismerését fejezte ki azért a munkáért, ami az országban elsőként nálunk vezetett el a területkialakítások befejezéséhez. A tájegységi fővadászok kiválasztásának folyamatáról szólva elmondta: az 52 posztra kb. 300 pályázat érkezett, a Dunától nyugatra illetve keletre eső tájegységek fővadászi pozícióira jelentkezőket külön bizottság hallgatta meg, amiben helyet kaptak az érdekképviseleti szervek és a tudományos műhelyek képviselői is. A jelentkezők közül a legfelkészültebbek kerültek kiválasztásra, akik nem csak elméleti megalapozottsággal, de gazdag gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkeznek.

A kiválasztottak feladata többek között a vadgazdálkodási tervezéssel, az állománykezeléssel, az élőhely-védelemmel illetve a vadkárral és annak megelőzésével kapcsolatos szaktanácsadás, részvétel a hivatásos vadászok továbbképzésében, valamint a vadászvizsga-bizottságok munkájában. A munkájukhoz szükséges terepjárók a tervek szerint két hét múlva rendelkezésre állnak majd, az elektronikai eszközök és a ruházat pedig már beszerzésre kerültek. Munkarendjükről szólva elmondta: hetente két nap (hétfő és csütörtök) lesz az „irodai nap”, a fennmaradó hétköznapokon pedig terepi munkát kell majd ellátniuk.

Perger Miklós, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatalának agrárügyi főosztályvezető-helyettese a vadászati hatóság képviseletében a földtulajdonosi közösségek feladatairól nyújtott áttekintést. A területkijelölések után újjáalakultak a földtulajdonosi közösségek is, és több helyen – az összeférhetetlenségi szabályok miatt – aképviselő személye is változott. Képviselő nem lehet büntetett előéletű, illetve olyan személy, aki vezető tisztséget tölt be a területet haszonbérlő vadásztársaságnál. A „vezető tisztség” fogalma több helyen bizonytalanságot szült, főszabályként az tartozik ebbe a körbe, aki a vadásztársaságot teljes körűen képviselheti. Fontos, hogy az újonnan megválasztott képviselők „jelentkezzenek be” a vadászati hatóságnál, hiszen enélkül adószámuk és bankszámlaszámuk sem lehet. Sajnos ennek ellenére a képviselők fele még nem tett eleget e kötelezettségének.

A földtulajdonosi közösség képviselője elszámoltatható, perelhető, a közösség nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket teljesíthet. Indokolt esetben vissza is hívható, ekkor azonban 60 napon belül új képviselőt kell választani. A képviselő fontos kötelezettség annak jelzése a vadászati hatóság felé, hogy a haszonbérlő vadásztársaság pontosan átutalta-e a haszonbérleti díjat. Ha ez többszöri felszólítás ellenére sem történik meg, akkor a vt. haszonbérleti jogát törölni fogják. A haszonbérleti díjakkal való elszámolás rendjét rögzíteni szükséges a Szervezeti és Működési Szabályzatban.

Győrffy Balázs a vadkár alakulásáról, megelőzésének és térítésének módjáról tartott előadásában kiemelte: általában jellemző, hogy a vadkár nem egyenletesen, hanem koncentráltan jelentkezik, a teljes térített vadkár fele 3 megyében: Vasban, Zalában és Somogyban keletkezik. Ugyanakkor a vad puszta jelenléte nem tekinthető rendellenességnek, ezért is van, hogy a bekövetkezett vadkár 10%-a az úgynevezett önfenntartási érték, amit a termelő a vad, mint nemzeti kincs fennmaradása érdekében tűrni köteles. Rámutatott: az önfenntartási érték százalékos mértékénél sokkal fontosabb, hogy pontosan rögzített szabályrendszer alapján történjen a károk felmérése, mert jelenleg akár nyolcszoros különbség is lehet az egyes eltérő módszerekkel végzett megközelítések eredménye között. A „vadkárprotokoll” kidolgozásában részt vesznek majd a gazdák és a vadászok érdekképviseleti szervezetei, csakúgy, mint a tudományos műhelyek.

A vadászok és a mezőgazdasági termelők feladatai eltérőek, de érdekük közös a vadkárok megelőzése során. A vadászatra jogosult felelős az elejtési tervszámok teljesüléséért, elterelő etetésért, vadkárelhárító vadászatok tartásáért, vadgazdálkodási berendezések kihelyezéséért és a vadkár fedezetéül szolgáló elkülönített pénzalap feltöltéséért. sok helyen ugyanis az a vád éri a vadgazdálkodókat, hogy egyáltalán nem térítenek vadkárt, mert elmondásuk szerint nincs miből, a vadkáralappal ugyanakkor ez az érv súlyát veszti majd. Fontos, hogy a gazdákkal folytatott akadálytalan információcsere érdekében a vadgazdálkodó kapcsolattartót jelöljön ki.

A gazdák értesítik a vadásztársaságot a potenciálisan veszélyeztetett növénykultúra vetése előtt, hozzájárulnak a vadkárelhárításhoz szükséges berendezések telepítéséhez és kukorica esetében – ha például erdőhöz csatlakozik – a tábla szélén öt méteres sávban olyan magasságú növényt termesztenek, hogy az lehetővé tegye az eredményes vadászatot. Kötelesek a vad kíméletéről megfelelő agrotechnikával, berendezésekkel (például vadriasztó lánc) gondoskodni. Szükség esetén állományszabályozó vadászat tartását is kezdeményezhetik a hatóságnál, bár erre eddig még nem volt példa.

A vadkár felmérését végző szakértőkkel kapcsolatban igényként fogalmazta meg a rendszeres képzésen való részvételt a legújabb tudományos eredmények elsajátítása érdekében. A névjegyzék frissítése is szükséges, és fontos, hogy csak etikailag is feddhetetlen szakértők végezhessék a vadkár felmérését.

Pap Gyula zárszavában ígéretet tett rá, hogy jövőre is lesz ehhez hasonló rendezvény az agrárexpó keretében, még aktuálisabb témákkal. Előre tekintve bejelentette: Veszprém megye három helyszínnel csatlakozik a 2021-es Vadászati Világkiállításhoz: Herend, Sümeg és Várpalota is kiveszi majd a részét a rendezésből.

Természetesen a rendezvénysátron kívül is nyüzsgött az expó: vadászkutya- és solymászbemutató hozta közelebb a vadászokhoz a vásári közönséget, és ha igaz a mondás, hogy a szívükhöz a gyomrukon keresztül vezet az út, akkor biztosan sikerült megszerettetni magunkat a látogatókkal. A hagyományos főzőverseny fogásainak értő bírálata során a következő rangsor állt fel:

Bakonyerdő Zrt. különdíja: Vándor Ottó

Látogatók különdíja: Nagyacsádi Kecskeevők Válogatott társasága

Verga Zrt. különdíja: Diana Vadászhölgy Klub

Veszprém Megyei Vadászkamara Nagydíja: Verga Zrt.

Veszprém Megyei Vadászkamara különdíja: Somlótája Vt.

Veszprém Megyei Vadászszövetség Nagydíja: Hertelendy Vt.

Veszprém Megyei Vadászszövetség különdíja: Sédmenti Vadásztársaság

Pápa város Nagydíja: Takácsi- Malomsok- Gerecementi Vadásztársaság

Pápa város: különdíja: Marcal-völgyi Sólyom Vadásztársaság

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nagydíja: Marcal Bitvaközi Vadásztársaság

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara különdíja: Rába menti KHE

III. díj: Fekete István Vadásztársaság, Öregséd Vadásztársaság, Bakonyi Nimród VSE

II. díj: Újkúti vt., Nadler Herbert Vadászati Egyesület, Bakonyér Menti Vadásztársaság, Mogyoróskúti Vadász, Horgász, és Lövészegylet

I. díj: Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatóság, Bakonyalja Szarvaskő Vadásztársaság, Döbröntei Váralja Vadásztársaság, Hajag Vidéki Vadásztársaság

Fődíj: Bakonyerdő Zrt., Diana Vadászhölgy Klub

Legközelebb Várpalotán találkoznak a megye vadászai, a május 28-án megrendezésre kerülő III. Vadász-Gyermeknapon!

-ps-