Az elmúlt időszakban rendkívül megszaporodtak a Vadászkamara tagságát érő online támadások. Bár szervezetünk azt vallja: nem szükséges, sőt sok esetben kifejezetten kontraproduktív felvenni a kesztyűt az online térben, az utóbbi hetekben a helyzet súlyosbodott, számos felhasználó átlépett egy határt. Ezért az alábbiakban foglaljuk össze közérthetően, hogy hasonló helyzetekben miként állhat ki magáért valaki, amennyiben indokoltnak érzi.
Az itt ismertetett lehetőségek minden magyar állampolgár számára adottak, függetlenül attól, hogy vadászról van-e szó. Így talán nem csak a tagságunkat segíthetjük a fentiekkel, hanem egyúttal minden polgártársunkat, akit nemtelen támadások, fenyegetések vagy sértések érnek az online térben.
A Facebookról „lelopott” fotók
Rengeteg panaszt kaptunk azzal kapcsolatban, hogy zárt csoportokban közzétett fotók más csoportokban, oldalakon jelennek meg, akár nyilvánosan is. Ráadásul a bejegyzéseket (posztokat) eredetileg közzétevő személyek nevével, arcával. Ezekre az átemelt – és sok esetben hangulatkeltésre alkalmas kommentárral ellátott – tartalmakra ezután indulatos, a jóízlés határát jócskán átlépő, sőt esetenként agresszív és fenyegető hozzászólások (kommentek) sora épül.
Fontos tudni: ha valaki természetes személy beazonosítására alkalmas, eredetileg csak egy meghatározott közönség számára közzétett tartalmakat más kör számára tesz elérhetővé, az adatvédelmi jogsértést követ el! Ilyen esetben az érintett – tehát a képen szereplő, vagy a bejegyzés alapján azonosítható – személy, és csak ő maga tud bejelentést tenni jogosulatlan adatkezelés miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).
Segítve azokat, akik szeretnének ilyen eljárást kezdeményezni, az alábbiakban foglaltuk össze a tudnivalókat.
- Az eljárás ingyenes.
- A bejelentés beadható elektronikusan (e-papíron), személyes átadással és postai úton.
- Postai bejelentés esetében a dokumentumban fel kell tüntetni a bejelentő személyes adatait (családi és utónév; születési családi és utónév; anyja születési családi és utóneve; születési hely, Budapest esetén a kerület megjelölésével; születési idő), illetve alá kell írni a beadványt.
- A címzés: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, 1363 Budapest, Pf. 9.
- Segítve a bejelentést, készítettünk egy sablont is, amely ide kattintva tölthető le (Microsoft Word formátum, a kitöltendő részek vastag betűsek).
- A bejelentéshez csatolni kell minden olyan dokumentumot, amely a jogsérelmet vagy annak közvetlen veszélyét támasztja alá. (Postai beküldésnél ezeket értelemszerűen ki kell nyomtatni.) Adott esetben a kifogásolt bejegyzések képernyőmentéseit kell csatolni, oly módon, hogy egyértelműen azonosítható legyen a közzétevő és a közzététel időpontja. Ehhez a bejegyzést asztali gépről kell lementeni, és nem a Facebook üzenőfaláról kell kifotózni, hanem megnyitás után magát a bejegyzést. Tehát először a képre kell kattintani, majd a megnyíló képernyőről készíteni a mentést. Példával illusztrálva:
1. – kattintás a fotóra
2. – a képernyőkép, amelyet le kell menteni
A hatóság a bejelentés beérkezését követő két hónapon belül megállapítja, történt-e valóban jogsértés, és megteszi a szükséges intézkedéseket. Minderről a bejelentő is tájékoztatást kap.
A fentiekkel kapcsolatban minden további részlet elérhető a hatóság honlapján ide kattintva.
Vélhetően segíti a hatóság munkáját, amennyiben egy Facebook-csoport vagy oldal működésével kapcsolatban több bejelentés is érkezik.
Zaklatás, fenyegetőzés
Sajnos nemegy vadásztársunk számolt be őt ért burkolt vagy egyértelmű fenyegetésekről is. Ezt a viselkedést elfogadhatatlannak tartjuk – a megfenyegetett személy vadász mivoltától függetlenül. A zaklatás önálló tényállás a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (222. §), az egyszerűség kedvéért idézzük a releváns részeket:
222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki félelemkeltés céljából
a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Amennyiben valaki úgy érzi, hogy a fentieket szenvedte el, a rendőrségen tehet büntetőfeljelentést, az alábbiak szerint.
- A feljelentést a legegyszerűbb e-mailben elküldeni a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság címre.
- Az e-mailben fel kell tüntetni a feljelentő személyes adatait (családi és utónév; születési családi és utónév; anyja születési családi és utóneve; születési hely, Budapest esetén a kerület megjelölésével; születési idő).
- A feljelentésben le kell írni, hogy ki, mikor (óra, perc) és milyen felületen, oldalon követte el a feltételezett zaklatást (beleértve egy esetleges üzenetküldő szolgáltatásban, applikációban érkező fenyegetéseket is). Ehhez képernyőmentéseket is kell csatolni: a kifogásolt bejegyzését, hozzászólásét vagy üzenetét, valamint – Facebook esetén – a hozzászóló Facebook-profiljáét.
- Bejegyzés vagy hozzászólás esetén érdemes segíteni a rendőrség munkáját azzal, hogy az adott bejegyzés / hozzászólás, valamint a szerző profiljának közvetlen, a megnyitás után a böngésző címsorában szereplő hivatkozását (linkjét) is beszúrjuk az e-mailbe. Ezt asztali számítógépről tudjuk elérni és kimásolni. Míg a profil megnyitásakor automatikusan a közvetlen hivatkozás jelenik meg a címsorban, a bejegyzések és a hozzászólások hivatkozását úgy nyithatjuk meg, ha a közzététel időpontjára kattintunk:
1. – kattintás az időpontra
2. a címsorban megjelenő link kijelölhető és másolható, beszúrható
A feljelentés beérkezését követően a rendőrség 14 napon belül mérlegel, hogy indít-e nyomozást, illetve, hogy szükség van-e feljelentéskiegészítésre. Utóbbi esetben a feljelentőnek 15 napon belül kell megválaszolnia a kérdéseket. A nyomozási határidő 30-60 nap, ezt az ügyész meghosszabbíthatja.
A fentiekkel együtt fontosnak tartjuk felhívni a vadásztársak figyelmet arra, hogy a legális vadászati tevékenység, a helyes gyakorlat alkalmazása során is előfordulhatnak a laikusok számára visszatetsző mozzanatok (pl. zsigerelés, teríték, sebzés). Kérjük, hogy tartsák észben a nem vadászók feltételezhető érzékenységét! Amennyiben valamely okból fontos a fotó, videó készítése, akkor pedig fontolják meg, feltétlenül szükséges-e online közzétenni, és ha igen, milyen fórumon!
Ami a vadászat bármely részterületéhez kapcsolódó helytelen gyakorlatokat illeti, azokat a Vadászkamara soha nem támogatta, és nem is fogja támogatni, függetlenül attól, hogy a mindenkori aktuális jogszabályi környezet lehetővé teszi, avagy sem. Az esetleges jogszabálysértéseket illetően pedig az álláspontunk markáns: ezek nem ágazati, hanem hatósági vagy büntetőjogi kérdések, így amennyiben valaki tudomást szerez ilyesmiről, arra biztatjuk: tegyen bejelentést az illetékes hatóságnál!
Országos Magyar Vadászkamara




