Takarékos, ezért stabil gazdálkodás 2023-ban is
A jövő évi költségvetés volt a fő témája a Vadászkamara november 18-ai küldöttközgyűlésének. A gödöllői Királyi Kastélyban megtartott eseményen – annak ellenére, hogy a vadászati főidény sokak számára jelent elfoglaltságot ebben az időszakban – a 290-ből 156 országos küldött vett részt.
Dr. Jámbor László elnök köszöntve a megjelenteket emlékeztetett: az őszi küldöttközgyűlésre elsősorban azért volt szükség, mert a szervezet Alapszabálya technikai módosítást igényelt: a jogszabályi változásoknak megfelelően a „megye” szót a megfelelő helyeken „vármegyé”-re kellett módosítani. Az Elnökség azonban úgy döntött: megragadják az alkalmat, és a küldöttek a 2023-as költségvetésről is szavazhatnak. A tavasz óta eltelt időszak ugyanis számos váratlan fejleményt hozott, így indokolt a teljes jövő évi költségvetés elfogadása, hogy az új esztendőbe már ennek ismeretében léphessen át a Vadászkamara.
A kapcsolódó anyagokat – ahogy minden testületi ülés előtt – a Vadászkamara Központja előre kiküldte (elérhetők honlapunkon is), így az elnök csak néhány szóbeli kiegészítést fűzött a leírtakhoz.
A jövő évi bevételek megosztása a Területi Szervezetek és a Központ között
A szervezet rendelkezésére álló összeg évek óta kétmilliárd forint körül alakul, minimálisan változik (valamelyest nő a vadászok számával arányosan). Az elmúlt esztendőkben a tagdíjbevételek teljes egészükben a Területi Szervezetekhez kerültek, míg a vadászjegyekből befolyó összeg 50-50%-ban oszlott meg közöttük és a Központ között, néhány kivétellel. A Fővárosi és Pest Megyei Területi Szervezet esetében az arány több éve 75-25% volt a Központ javára, mivel a megyénél ezután maradó bevételek is fedezik a költségeket. Nógrád és Komárom-Esztergom megye esetében 2019 óta az arány 30-70% a Területi Szervezetek javára.
A jelenlegi gazdasági helyzetre tekintettel, az elmúlt évek eredményeinek fenntartását, folytatását szem előtt tartva az Elnökség változásokat javasolt ebben az elosztásban, amelyeket a küldöttek támogattak is. A 2023-tól érvényes elosztás értelmében a Fővárosi és Pest Megyei Területi Szervezet esetében az arány 80-20%-ra változik, Nógrád megye esetében 15-85%-re, Komárom Esztergom esetében marad a 30-70%. Mindezen túl a Csongrád-Csanád, a Heves és a Tolna megyei Területi Szervezetek szintén valamivel több forrásból gazdálkodhatnak: esetükben az elosztás aránya 44-55% lesz az ő javukra. Mindennek oka, hogy így biztosítható – a Központ minimális vesztesége mellett – a feladatok teljeskörű és magas színvonalú ellátásához szükséges pénzügyi forrás a kisebb taglétszámmal, bevétellel rendelkező megyei Területi Szervezetek számára.
A fentiek értelmében a Vadászkamara teljes forrásainak 50,3%-a a Területi Szervezeteknél marad, míg a fennmaradó hányad a központi költségvetésbe kerül. Ebből működik a többi között az Országos Vadgazdálkodási Alap, a kiemelt kamarai célok programja, valamint a Központi Szervezet is.
Az országos szervezethez kerülő források felhasználása
Ami a Központhoz kerülő források felhasználását illeti, a korábbi gyakorlathoz képest itt komolyabb változásokat javasolt az Elnökség, amelyeket szintén támogatott a Küldöttközgyűlés. A Vadászkamara vagyonkezelésében lévő, a Központnak is otthont adó hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum fenntartására jelenlegi biztos tudásunk alapján a magyar állam 2022 végéig biztosít forrást. A kormányzati szándék továbbra is határozottan az, hogy a következő években finanszírozzák az intézmény működtetését, ugyanakkor jogszabály erről egyelőre még nem jelent meg. Így a jelenlegi gazdasági prognózisokra reagálva a Vadászkamarának 300 millió forintot el kell különítenie – túlnyomórészt az Országos Vadgazdálkodási Alap terhére – a kastéllyal kapcsolatos vagyonkezelési feladatok további ellátására. A küldöttek egyben ahhoz is hozzájárultak, hogy amennyiben az összeg megérkezik, a kamara vezetése küldöttközgyűlési határozat nélkül is átcsoportosíthatja azt az Alapra és a Hivatásos Vadászok Eszközbeszerzési Programra (ennek eredményeiről a Nimród Hírlevél novemberi számában olvashat). Dr. Jámbor László hozzátette: az Alap forrásának 50%-át elvonva ugyan annak összege 250 millió forintra csökkent, azonban a korábbi évekből 79 millió forint maradt erre a célra az elkülönített számlán, így legalább 329 millió forint mindenképp biztosított 2023-ra is.
Kérdésre válaszolva dr. Jámbor László elmondta: a múzeumnak a jövőben is feltétlenül működnie kell, lévén rendkívül komoly feladatokat lát el a Vadászkamara egyik legfontosabb célkitűzése, az ifjúságnevelés tekintetében. Az e téren elért eredményeket mindenképp fenn kell tartani
Ami a kiemelt vadászkamarai célokat illeti, az azokra fordítható forrás maradványelven képződik, így ha levonjuk a rendelkezésre álló összegből a többi költséget, 107 342 000 forint marad. A célok ugyanazok, mint az elmúlt években: az egyik legfontosabb projekt az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési program, ennek részeként pedig a Kisvadász kiadvány. (Ezen a célterületen 2023-ban ingatlanfejlesztést nem javasolt támogatni a Központ.) Továbbra is támogatást nyerhetnek a hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító megyei kezdeményezésű programok. A kutatási célokra, valamint a 2023-as, Komárom-Esztergom megyei Országos Vadásznap támogatására hasonló mértékű összegek állnak majd rendelkezésre, mint a korábbi években. A központi költségvetés mindezzel együtt 40 millió forintos tartalékokat is képez. Ezt az tette lehetővé, hogy 2024-ben a szervezet szünetelteti a Vadászévkönyv kiadását, így annak elő- és elkészítési költsége nem terheli a 2023-as évet. Emellett a Vadászkamara országos kitüntetéseit – a Vadászkamara Aranyérmét és a Vadászkamara Érdemérmét – jövőre ismét saját költségükön igényelhetik a Területi Szervezetek (ezt pár éve vállalta át a Központi Szervezet).
Összességében megállapítható, hogy a rendelkezésre álló információk és prognózisok alapján a Küldöttközgyűlés óvatos tervezéssel fogadta el a jövő évi sarokszámokat annak érdekében, hogy a Vadászkamara folytathassa az elmúlt évek munkáját. Ugyanakkor a jövő évi Küldöttközgyűlés előtt még ott áll a lehetőség, hogy a most elfogadott költségvetést módosítsa, az addigi piaci, állami és érdekképviseleti folyamatokat kellő módon lereagálva.