Hírek

VIGYÁZAT! Vad az utakon!

Két áldozata volt annak a balesetnek, amelyet egy vaddisznó okozott a Bács-Kiskun megyei Jánoshalma mellett június 1-jén éjjel. A tragikus szerencsétlenség is rámutatott: a vad az utakon komoly veszélyt jelenthet. Az országos és megyei vadászszervezetek – mint már sok esetben tették – ezúton is felhívják a figyelmet arra, hogy Magyarország közútjainak jelentős részén az autósok számíthatnak nagyvadfajok megjelenésére, így – különösen az esti óráktól hajnalig – fokozott figyelemmel kell vezetni!

Június 1-jén 22 óra körül az 5412-es számú főúton, Jánoshalma közelében egy körülbelül 100 kilogrammos vaddisznó ugrott ki egy autó elé. A gépjármű vezetőjének vészfékezéssel sem sikerült elkerülnie az ütközést, ám sérülés nélkül megúszta a balesetet. Nem így a mögötte haladó autóban ülők. Ennek a gépkocsinak a sofőrje félrerántotta a kormányt, hogy ne csapódjon az előtte lévő járműbe, így sodródott át a baloldali sávba, majd le az útról, végül egy fának ütközött. Az utas azonnal életét vesztette, a sofőrt a mentők megpróbálták újraéleszteni, ám hiába küzdöttek az életéért. (Donka Ferenc a baleset helyszínén készült fotói itt találhatók.)

Fotó a jánoshalmi baleset helyszínéről (fotós: Donka Ferenc)

A vadászati érdekképviseletek újfent kérik az autósokat: mindig vegyék figyelembe a vadveszélyt jelző figyelmeztető táblákat! Ezeket a közútkezelő – az adott területen vadászatra jogosult szervezetekkel egyeztetve – helyezi ki azokon az útszakaszokon, amelyeken a vad megjelenésére fokozottan lehet számítani. Ha a vezető ilyen táblát lát, akkor feltétlenül lassítson, még ha egy jól belátható részen is halad, mivel a megriadt vad az utolsó pillanatban ugorhat ki, akár közvetlenül a kocsi elé.

(forrás, további részletek a videóról: Vadász-Világ.hu)

Éjszaka – kiváltképp fényszóróval – közlekedve az állatokat sokszor észre lehet venni a fényt visszaverő szempárokból. Ha ilyeneket látunk, okvetlenül lassítsunk. Ha az ütközés elkerülhetetlen, az egyetlen megoldás a vészfékezés. A kormányt semmiképpen sem szabad félrerántani, hiszem a vad elütése még mindig kisebb veszélyforrás, mintha az autó lemenne az útról vagy frontálisan ütközik egy szembe haladó járművel. Ha a vad nem ugrik, hanem az úton áll, szintén fékezzünk, semmiképp se próbáljuk kikerülni, mivel nem lehet megjósolni, melyik irányba mozdulhat. Ezért is fontos a megfelelő féktávolság betartása: számíthatunk arra, hogy az előttünk haladó is vészfékezni fog. Végezetül: ha sikerült elkerülnünk egy vadelütést, várható, hogy további állat vagy állatok bukkannak fel a közúton.

Kártérítés

Ha megtörtént a baj, akkor a kárrendezésről a Polgári Törvénykönyv a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni:

6:539. § [Veszélyes üzemek találkozása és az üzembentartók egymás közötti viszonya közös károkozásnál]

(1) Ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. Ha nem az üzembentartó a tényleges károkozó, az üzembentartó a kár megtérítésére a tényleges károkozó magatartásának felróhatósága alapján köteles.

(2) Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel.

(3) Ha az egymásnak okozott kár mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, vagy ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát - felróhatóság hiányában - mindegyik fél maga viseli.

(4) E § rendelkezéseit kell alkalmazni az üzembentartók egymás közötti viszonyában abban az esetben is, ha több veszélyes üzem közösen okoz kárt, azzal, hogy felróhatóság és rendellenesség hiányában a kárt egyenlő arányban viselik.

A vad és gépjárműütközések is közúti balesetnek minősülnek, ezért bekövetkezésük esetén feltétlenül értesíteni kell a rendőrséget, a helyszínelés adatai nagyban segíthetik a vitás kérdések eldöntését. Emellett a terület vadászatra jogosult szervezetének képviselőjét is értesíteni kell (elérhetőségeit a rendőrség tudja).

Amennyiben egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt csak teljes körű CASCO biztosítás téríti meg (az EU országainak többségében a vad és gépjármű ütközések biztosítási eseménynek minősülnek, és a biztosítást az autós köti). Fontos megjegyezni, hogy egy vadelütésnél a vadászatra jogosult kára is tetemes lehet: egy vaddisznó vadgazdálkodási értéke 100-600 000 forint, egy kapitális agancsot viselő szarvasbikáé pedig akár 3,5 millió forint fölé is rúghat. (A vadgazdálkodási értékeket a Vadászati törvény végrehajtási rendeletének 20. számú melléklete tartalmazza.)

A vadelütések és kárrendezésük témáját a Kossuth Rádió Napközben című műsorában is alaposan körüljárták 2015. május 12-én, az adás itt hallgatható meg.

Statisztika

A vadelütések száma az utóbbi években folyamatosan növekszik, ami több okra vezethető vissza. Az egyik a nagyvadállomány drasztikus növekedése az utóbbi évtizedekben: míg 1960-ban 8300 vaddisznó, 16 000 gímszarvas és 68 000 őz élt az országban, addig 2014-ben ezek a számok a disznó esetében 105 000, a szarvaséban 102 000, az őzében 370 000 (ez utóbbi vadfajból ütik el a legtöbbet). 2014-ben 5238 olyan vadelütést regisztráltak, amelyek következményeként a vad is elhullott. (Statisztikai adatok: Országos Vadgazdálkodási Adattár). Ezzel párhuzamosan a gépjárművek száma az utakon szintén jócskán emelkedett: az 1989-es 1,7 millióról 2014-re 3,5 millióra nőtt, ráadásul a közúti közlekedés sebessége is nőtt.

<< Vissza a cikkekhez